A betegség előfordulása meglehetősen ritka, a nőgyógyászati daganatok mindössze 1-2%-át teszi ki, viszont annál veszélyesebb. Annak ellenére, hogy a megbetegedés nem a fiatal korosztályt fenyegeti elsősorban, minden korcsoportot érinthet. Ezért is fontos, hogy rendszeresen részt vegyél nőgyógyászati szűrővizsgálaton, és fordulj orvoshoz, ha valamilyen rendellenességet tapasztalsz magadon.
Sajnos megnehezíti a hüvelyrák korai diagnózisát, hogy a betegség sok esetben hosszú ideig észrevétlen marad. A tünetek nagy része sok minden másra is utalhat, ezért megtévesztőek lehetnek. Ennek ellenére figyelj oda néhány dologra.
Az esetek mintegy 95%-ában a HPV vírus okozza a betegséget: ilyenkor laphámsejtes hüvelyrákról beszélünk. Napjainkban több mint százfajta HPV-típus ismert. Elsősorban szexuális úton terjednek, és akár több éven át is lappangnak a szervezetben. A humán papillomavírussal a szervezetnek magának kell megküzdenie, mert nincs rá célzott kezelés.
Optimális körülmények között ez meg is történik: az esetek 80%-ában a vírust a szervezet saját immunrendszere győzi le - 9-24 hónap alatt. Ám ha ez nem sikerül, évek telhetnek el az esetleges rákos elváltozások kialakulásáig. A vírus szaporodását elősegítheti többek között az immunrendszer legyengült állapota, egyéb betegségek jelenléte, dohányzás.
Korai felismerés esetén az orvos olyan immunerősítő szereket ír fel, melyekkel biztos a teljes gyógyulás. Ahhoz azonban, hogy időben diagnosztizálják a fertőzést, fontos a rendszeres szűrővizsgálat.
Legalább évente látogasd meg nőgyógyászodat a citológiai vizsgálat miatt! Így időben fény derülhet az esetleges problémára.
Egyetlen vizsgálattal elkerülheted a komolyabb nőgyógyászati betegségeket. Nézd meg nőgyógyász szakértőnkkel készített videónkat!
Ritkábban összefüggésbe hozzák a hüvelyrák kialakulását a pesszárium használatával, illetve egy dietilstilbösztrol nevű vegyület alkalmazásával. Előbbi hosszú időn át történő használata rendszeres irritációt okozhat, így gyulladást vált ki a hüvelyben.
A dietilstilbösztrol-kezelést korábban azoknál a várandós nőknél alkalmazták, akiknél fennállt a vetélés veszélye. Egyes kutatások szerint ez is okozhatott hüvelyrákot, ám hazánkban ma már betiltották a szert.
A kezelés fajtája attól függ, hogy milyen stádiumban diagnosztizálták a betegséget. Ameddig lehetséges, műtétre, a tumor kimetszésére kerül sor, ezt sugár- vagy kemoterápiával kombinálhatják.
A későbbi stádiumokban, ha a műtét lehetősége már értelmét veszti, marad a belső vagy külső sugárkezelés. A túlélési esélyek függenek attól, hogy milyen stádiumban diagnosztizálták a betegséget, de összességében is 40% alatt marad az ötéves túlélési arány. Éppen ezért kap fontos szerepet a megelőzés.